Skip to main content

Budai Katalin

Budai Katalin: „Átmeneti rendek”

Závada Péter kötetét elsőkötetes líraként kell olvasnunk. Akkor is, ha valószínűleg százalékosan alacsony azok száma, akik úgy veszik kézbe, hogy nem tudják, kit is köszönthetnek a debütáló ifjúban.

Hipotézisként azonban tegyük fel, hogy igen, létezhetnek olyan olvasók is, akik simán, csak érdeklődésből nyúlnak az új verseskötet után, és nincs kulturális áthallásuk korosztályos, alteros, romkocsmás underground világok felé. És azt sem tudhatják mindnyájan teljes biztonsággal, hogy mi a rap, mi az a hadarva és ritmikusan beszélt dallamtalan dal, ami az utcáról, a street artból kúszott Závada Péter lírája felé, amiként a tánc a színpadokra, a gördeszka a sportokba vagy a graffiti a galériákba.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon