Skip to main content

Dézsi Gábor

Dézsi Gábor: „Nincsenek szakaszvezetők és vezérőrnagyok”

Beszélgetés Hack Péterrel az amerikai rendőrségről


A közelmúltban Virginia állam törvényt fogadott el, amely kimondja, hogy egy személy havonta csak egy fegyvert vásárolhat. Nehéz elképzelni, hogy miért akar valaki évente 12 fegyvernél többhöz hozzájutni, az új jogszabályt mégis sokan alkotmánysértőnek találták. „Miért csak a bűnözőknek lehet fegyverük?” – kérdezik a bírálók, és ehhez némelyek még azt is hozzáteszik: „Miért csak az államhatalomnak lehet fegyvere?” Persze a kérdés megértéséhez azt is tudni kell, hogy Amerika legbefolyásosabb lobbyja a Nemzeti Lőfegyver Szövetség, amely képes sakkban tartani a politikai pártokat.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon