Az Akadémia méltó volt a Párt bizalmára
Mielőtt bonckés alá vennénk ezt a passzust, nézzünk szét kissé az Akadémia szerepe körül a szocializmus negyvenéves múltjában.
A kékcédulás hatalomátvétel a Magyar Tudományos Akadémiát sem kímélte. A Széchenyi által alapított, nagy múltú intézményt az új hatalom „átszervezte”: 230 tagja közül 122-t kizárt.
Az átszervezett Akadémia azután rövidesen bebizonyította, hogy méltó a Párt bizalmára.
A fordulat éve előtt Magyarországon négy egyetemi fokozat volt, mely megfelelt az európai felsőoktatási hagyományoknak, és mint akkori eredményeink mutatják, eléggé hatékonyan is működött. A négy fokozat: a baccalaureatus, magistratus, doctoratus és licentiatus a legtöbb európai és néhány Európán kívüli földrészen ma is él és virágzik. Egykori magyar megfelelői az alapfokú és mesterfokú szakképzettséget, a tudományokban való jártasságot, valamint az előadások tartására való alkalmasságot tanúsították.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
8 év 6 hét
10 év 31 hét
10 év 35 hét
10 év 35 hét
10 év 36 hét
10 év 37 hét
10 év 37 hét
10 év 39 hét
10 év 39 hét
10 év 40 hét