Skip to main content

Fodor Elek

Fodor Elek: Az idegen­rendészet kapujában

Északfok, titok, idegenség!


Nyílt levél KUNCZE GÁBOR miniszter úrhoz

Tisztelt miniszter úr!

Romániai magyar vagyok, és mint ilyen, szeretném felhívni jelen levelemen keresztül az Ön figyelmét egy olyan törvénytelenségre, ami minket, erdélyi magyarokat nemcsak fájdalmasan érint, hanem egyszersmind fájdalmasan megaláz. (…)

Élve az érvényben lévő törvények szabta jogával, sok erdélyi magyar, végre teljes értékű állampolgárnak akarva érezni magát, kérte az újrahonosítását, hiszen rendszerint felmenői évszázadokra visszamenően magyar állampolgárok voltak.

Az 1957. évi V.








Fodor Elek: Központosított egyenlőtlenség


A Romániában megjelenő Romániai Magyar Szó 1991. március 28-i száma a következő közleményt adta közre:

„A romániai magyar diákok magyarországi főiskolai oktatásával kapcsolatban a következőket hozzuk az érdekeltek tudomására: az 1991-es iskolai évtől a szegedi Juhász Gyula főiskola vállalja 30 diákunk teljes képzési költségeinek fedezését. A 30 hely szakonkénti elosztása a következő: biológia–földrajz, biológia–testnevelés, földrajz–testnevelés, ének-zene, könyvtár–magyar, latin–egyéb (történelem, magyar, angol, német). A fenti szakok mindenikén 5-5 helyünk van.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon