Skip to main content

Gothár Péter

Gothár Péter: Jancsi és Juliska

Forgatókönyv-részletek


Hegyek közé ékelődött piciny falu főutcáján vasszánkó kanyarog. Nincsen hó, de a talpas szerkezet mégis csúszik a fagyos földön, valami előző időtől otthagyott, jéggé alakult nedvességen. A szánkót egy asszony húzza. Öltözéke – kendője, tréningruhája – átmenet egy külvárosi és a hideg ellen védekező ember ruhája között. Annyit mindenképpen elárul ez az öltözék, hogy viselője legalábbis nem régtől idevalósi – hiszen mások, akik az utcán közlekednek, kendőket, csizmákat, falusi bundákat húztak magukra a hideg ellen. Mindenesetre egyben: a fázásban egyeznek.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon