Skip to main content

Keszthelyi András

Keszthelyi András: Válasz Ádám Zoltánnak

2013. március 12.

Ádám Zoltán kommentárja három problémát vet fel nagyon élesen – cikkemben csak az egyikre kerestem választ, bár a másik kettő épp olyan releváns. A kérdés nagyon röviden az, hogy igaz-e ez az állítás: „Az MSZP és vele a magyar baloldal nem azért tart ott ahol tart, mert Mesterházy Attila egy intellektuálisan üres, ötlettelen demagóg, hanem azért mert a 2010 utáni korszak legfontosabb politikai kérdéseire a Fidesztől balra senki más sem tud ütőképes válaszokat adni.”

Nos, az MSZP elnöke kapcsán a fentebb leírt jelzők egyikét sem használtam.

Keszthelyi András: Széljegyzetek egy évfordulóhoz

Ellenpontok


1982. november 6-án a román politikai rendőrség Kolozsvárott őrizetbe vette és kihallgatta Szőcs Gézát. Egy nappal később nagyváradi kollégáik is akcióba léptek (Romániában nem számított hivatalos ünnepnek a Nagy Októberi… évfordulója): egyidejűleg tartottak házkutatást Ara-Kovács Attilánál és Tóth Károlynál, akiket szintén őrizetbe vettek. A vizsgálat hivatalosan csak 1983 tavaszán zárult le. Egy napon beidéztek mindnyájunkat, akiket az Ellenpontok szerkesztésében való részvétellel gyanúsítottak, és közölték velünk, hogy pontot tesznek az ügy végére.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon