Skip to main content

(kl)

(kl): Földübörögnek sógor Daciák! / Miskároló / Fekélyből góc lettünk, vivát! / A vezérkari főnök


Földübörögnek sógor Daciák!

Földübörögnek a motorok, fázós emberek tízezrei préselődnek a járművekbe: irány az osztrák határ! Így lesz, így bizony – legalábbis ezt jósolják az illetékesek 22-én kedden, a forradalom ünnepének előestéjén. Bizony, sokan kihasználják az alkalmat egy jó kis ausztriai kirándulásra. Könnyen lehet, hogy az egy időben diadalra jutó világforradalom is így bukott meg a népek bölcs előrelátásán. Mi is lenne a bevásárlóturizmussal, ha minden náció egy napon ünnepelne?


(kl): Kelet-Európa miniszterelnöke / Antall doktort az SZDSZ élére! / Anyám tyúkja / Helyet a nőknek a közéletben!


Igen furcsa jelenet játszódott le a héten, amikor Karagyorgyevics Sándor herceg, az utolsó jugoszláv király fia megérkezett Belgrádba. A trónörökös lehajolt, s ekkor előugrottak kísérői: jókora tepsiben földet és füvet helyeztek eléje a repülőtér betonjára, hogy ezt illesse a szertartásos csókkal. A gesztus után gondosan eltávolították az anyaföldet, s az uralkodójelölt elmondhatta fegyvernyugvást sürgető szavait. A helyzet annyira groteszk volt, hogy veszekedett republikánusságom ellenére már-már hinni kezdtem, hogy Sándor herceg valóban segíthet a béke helyreállításában.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon