Skip to main content

Kubiszyn Viktor

Kubiszyn Viktor: Állókép-birodalom

Jegyzetek a képregényről


Levegőben hasító szuperhősök, vérivó vámpírok, keményöklű, sötét tekintetű magánnyomozók és amorális kedveseik, szellemes macskák és szellemtelen állatkerti patkányok, intellektuális amorózók és pszichoaktív ősemberek: csak néhány szereptípus és karakter a képregény – alig több mint százéves – történetéből. Az Amerikában született médium a XX. század egyik legizgalmasabb tömegkultúra-formáló jelensége.

Kubiszyn Viktor: Álruhás Budapest

A film hazudik. Kezdve ott, hogy állóképek egymásutánját adja el mozgásként, folytatva azzal, hogy ami folyamatként jelenik meg, az valójában nem is folyamat, hanem olykor teljesen összefüggéstelen, időben és térben egymástól távol eső motívumok illuzórikus egységbe forrasztása, és mindezek utána eljutva addig a trivialitásig, hogy a filmben 2 dimenzióban megjelenő terek voltaképpen hiába tűnnek reálisnak – a realizmus a legutolsó, amihez közük van.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon