Skip to main content

Michael Stewart

Michael Stewart: „A német nép körében nemkívánatos”

2016. március 15.

A tudomány és egy szinti nő élete az 1940-es évek Németországában

A tudomány és egy szinti nő élete az 1940-es évek Németországában A legelső szöveg, amelyet magyarul olvastam, a Késelés volt, Havas Gábortól. Egy Andor Mihály által szerkesztett, reveláció erejével ható esszéket tartalmazó kitűnő kötetben jelent meg 1982-ben. Tulajdonképpen ezen a szövegen tanított magyarul olvasni Háy Ágnes. Nem mondanám, hogy könnyedén vettem az akadályt, de azt hiszem, az én választásom a viszonzásul tartott órákra – Basil Bunting költészete – hasonlóan próbára tette Ágit. Bár csak akadozva-bizonytalankodva igazodtam ki az akkor még nekem nagyon furcsa szintaxisban, azt észrevettem, hogy a Késelés kitűnő etnográfiai leírás és ábrázolás, amely nemcsak egy adott társadalmi helyzet kilátástalanságát jelenítette meg, hanem egyszersmind, kimondatlanul ugyan, de keretbe helyezte a tudományos elemzőt is. 

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon