Skip to main content

(N. L.) [Neményi László]

(N. L.) [Neményi László], (T. P.) [Tálas Péter], B. G. [Bódis Gábor]: A szerénység csúcsa / Gránátok Paléra / Visszakatonásítás


A szerénység csúcsa

Ne ingereljük a világot rongyrázással – vélte Jean Chrétien kanadai miniszterelnök. Így aztán a hét vezető ipari ország és Oroszország állam- és kormányfőinek halifaxi csúcstalálkozója a vendéglátók kívánságának megfelelően szerényen zajlott le: különösebb hűhó, nagy fogadások és állami bankett nélkül. Ami szimpatikus dolog, csak kár volt annyit beszélni róla.


(gyurovszky), (N. L.) [Neményi László]: Eszik, nem eszik / Strobe Talbott, az oroszbarát / Vihar után


Eszik, nem eszik

Clinton elnök európai útja nem fogja megelégedéssel eltölteni a lengyeleket, a cseheket, és a magyarokat, akik az orosz imperializmus feléledésétől félve a NATO védelmét követelik – hangzott a világsajtó verdiktje a múlt héten.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon