Skip to main content

Nyusztay Máté

Nyusztay Máté: Koalíciós dilemmák


Nehéz lenne versenyben maradni, ha az SZDSZ azt tartaná küldetésének, hogy mindig keresztbe feküdjön az úthenger előtt – említette Pető Iván egyik nyilatkozatában (ÉS, 2002. nov. 22.) –, Bauer Tamás válasza erre persze az lehetne, hogy legalább egyszer feküdnének már elé.

Nyusztay Máté, Simon Zoltán: Mindenki hozzon magával még egy Orbán Viktort

Avagy mozgalom a Kárpátokban

 
„Megszületett Magyarország, sőt a Kárpát-medence legszélesebb, legerősebb, legtágasabb politikai ereje.”
(Orbán Viktor)


„Vasas Viktória vagyok. Óbudáról jöttünk. A családban alakítottunk egy polgári kört: anyu, a nővérem és én.”
(Szabad Föld)


Amit a választásokról tudni kell


A Fidesz – Magyar Polgári Párt elveszítette az áprilisi országgyűlési választásokat. Igaz, azóta is úgy tesz, mintha megnyerte volna.





Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon