Skip to main content

Szergej Kozlov

Szergej Kozlov: Atomfeltámadás?


A Feltámadás-szigetén még az 50-es évek elején építették a bakteriológiai fegyverek elleni védelem címén az első kutatólaboratóriumokat, mit sem törődve azzal, hogy néhány kilométerre innen lakótelep, óvoda, iskola van. Az itt élőket mindössze az elmúlt év decemberére evakuálták, miután az egész laboratóriumot Oroszországba szállították. A vegyifegyver-kísérletek utóhatása azonban ezzel nem szűnt meg. Sőt.

Szergej Kozlov: Robbanásveszély?

Kazahsztán


A nagy gonddal kialakított Nazarbajev-imidzs valóban azt mutatja, hogy a lakosság politikailag aktív része elfogadja az elnök e koncepcióját, s ezt a nagy propaganda-hadjáratok kísérte elnöki vizitek, „történelmi jelentőségű” szerződések sokasága is alátámasztja. Azt azonban, hogy Kazahsztánban nem létezik semmiféle, se jobb, se bal ellenzék, csak egy olyan magabiztos elnök jelentheti ki, mint Nazarbajev, s ő is csak „kifelé”, a külföldnek nyilatkozhatja ezt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon