Skip to main content

Váradi Béla

Váradi Béla: Román sztálinizmus – magyar bűnösök

Romulus Zaharia: Ademenirea. Dácia Kiadó, Cluj-Napoca, 1983


E közel ötszáz oldalas könyv, az alcím szerint: regény. Azonban harminc-negyven lap után az az érzés alakul ki az olvasóban, hogy inkább valami sajátos műfajkeverékkel van dolga. Az egész inkább egy tágan értelmezett nagy igényű történelmi esszé benyomását kelti, mint egy megszerkesztett regényét. Nem véletlen, hogy mind ez ideig a román tudományos szakkritika – mint regényt – semmiféle figyelemben nem részesítette. Hogy mégis magára vonja a figyelmet, azt mindenekelőtt a témaválasztásának s a szerző történelemszemléletének köszönheti.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon