Skip to main content

(Zelnik József)

(Zelnik József), A Szerk.: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

F. Havas Gábor: Keserű pirulák (Beszélő, 1995. február 2.)


Kedves Gábor!

A régi kolléga jogán engedd meg, hogy így szólítsalak. Be kell vallanom, öreg cinikusként, hétről hétre örömmel olvasom a Beszélőt, a Magyar Fórumot és a Magyar Narancsot. Ezekben a lapokban még fölbugyog valami a magyar valóságból, szemben a napisajtó langyosra maszatolt híreivel.

Örömöm még teljesebb lett az elmúlt két számotok olvastán, hiszen nagybecsű nevemet többször is emlegettétek, mikor Te és György Péter a nevemen keresztül üzengettetek egymásnak.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon