Skip to main content

A Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészének

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Tisztelt Főügyész úr!

A Budapest I. Ker. Rendőrkapitányság rendőri felügyelet alá helyezte dr. Krassó György közgazdászt. A határozat értelmében dr. Krassó György este 8-tól reggel 6 óráig nem hagyhatja el a lakását, hetenként jelentkeznie kell a kerületi rendőrkapitányságon, nem léphet be nyilvános helyiségbe, beleértve a mozit és a színházat, sőt bármiféle étkezőhelyet is, nem vehet részt rendezvényeken, nem hagyhatja el Budapest területét, és egy sor állampolgári jogát nem gyakorolhatja. A határozat értelmében leszerelik a telefonját, és a hatóság megbízottait bármikor – akár éjjel is – be kell engednie a lakásába.

E döntést megelőzően a rendőrhatóság dr. Krassót szigorú megrovásban részesítette, majd – miután közegei házkutatást tartottak a lakásán, és könyveket, kéziratokat és személyes feljegyzéseket foglaltak le – sajtórendészeti szabálysértés miatt 10 000 Ft pénzbírságra ítélte.

Mivel vádolták dr. Krassót? Azzal, hogy interjút adott Nagy Imre peréről és halálának körülményeiről. Azzal, hogy M. O. jelzéssel könyveket jelentetett meg engedély nélkül. Azzal, hogy megjelentette Bibó István ötvenhatos írásait, Wiktor Woroszylski 1956-os Magyarországi naplóját. Azzal, hogy ő adta ki Szász Béla Minden kényszer nélkül című visszaemlékezését, a Rajk-per történetének megrendítő dokumentumát. Hogy ki szándékozik adni Jászi Oszkár Magyar kálvária, magyar föltámadás című, Magyarországról hatvan éve száműzött könyvét.

Kulturális értékek közreadásáért büntetik Krassó Györgyöt. A büntetést rendőrhatóság szabja ki, a megbüntetettől így elveszik a védekezés lehetőségét, és olyan politikai jogait függesztik fel, amelyektől magyar állampolgárokat csak bírói ítélet foszthat meg. A rendőri eljárás még annak a vizsgálatát is kizárja, hogy a házkutatás során lefoglalt írások, könyvek, fényképek és grafikák valóban kapcsolatban vannak-e a feltételezett sajtórendészeti vétséggel. S a végzés egyúttal embertelen is: egyedül élő embert ítél szinte házi őrizetre, rokkantnyugdíjas betegtől veszi el a telefonját.

Veszedelmes eljárás, riasztó példa, hogy alkotmányos jogok gyakorlásáról rendőri szervek dönthetnek, a nyilvánosság és a jogorvoslat lehetősége kizárásával. Valamennyiünk biztonságérzetét, valamennyiünk nyugalmát, végső soron a köznyugalmat veszélyezteti, ha efféle eljárások lehetségesek. Mint a törvényesség legfőbb őréhez fordulunk Önhöz, kérjük, vesse latba hivatali hatalmát, hogy a dr. Krassó György elleni határozatot hatályon kívül helyezzék, és tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a rendőrség ne teremthessen ilyen precedenst.

Mindannyiunk, az egész magyar társadalom érdekében kérjük ezt Öntől.

Budapest, 1984. november 24.

ÁBRAHÁM RAFAEL grafikus

ÁCS PÁL szerkesztő
ALBERT GÁBOR író, könyvtáros
ANGYALOSI GERGELY kritikus
ACZÉL ENDRE szervező
BABA IVÁN irodalomtörténész
BAKAI TAMÁS SÁNDOR segédmunkás
BACSA MARGIT iparművész
BAKTI TIBOR rakodómunkás
BALOGH KATALIN közgazdász
BALOGH LÁSZLÓ egyetemi hallgató
BÁNYAI SÁNDOR könyvtáros
BECK LÁSZLÓ közgazdász
BÉLÁDINÉ HAJTÓ ZSÓFIA bibliográfus
BÉKÉSSY PÉTER programozó matematikus
BENDA GYULA történész
BENKE LÁSZLÓ író
BENKŐ VIKTOR tanár
BENYÓ PÁL mérnök
BERÉNYI GÁBOR szerkesztő
BERTHA ZOLTÁN irodalomkritikus
BIKA JULIANNA közgazdász
BÍRÓ DÁNIEL szakfordító
BODNÁR TAMÁS rendezőasszisztens
BODÓ KATALIN egyetemi hallgató
BOGÁD ANTAL távirat-kézbesítő
BOGNÁR ÉVA közgazdász
BOJTÁR ENDRE irodalomtörténész
BÖJTI GIZELLA tanár
BOKROS PÉTER képzőművész
BOLDIZSÁR ILDIKÓ egyetemi hallgató
BOUQUET GÁBOR galvanizáló
BRÓDY JÁNOS zenész
BRUCK ANDRÁS újságíró
BUCHOLZ ANTAL orvos
BUCZ HUNOR tanár
BUDA GÉZA szabadfoglalkozású
CZÁKLER KÁLMÁN segédmunkás
CZAKÓ GÁBOR író
CSÁKÓ MIHÁLY szociológus
CSALOG ZSOLT író
CSENGERY ADRIENNE operaénekes
CSIKY ENIKŐ hírlapárus
CSORBA ISTVÁN SÁNDOR színész
CSŐVÁRI LÁSZLÓ egyetemi hallgató
DÁNIEL FERENC rendező
DEMSZKY GÁBOR szociológus
DÉRCZYPÉTER kritikus
DÉS MIHÁLY szerkesztő
DOBOSSY IMRE pszichológus
DONÁTH FERENC közgazdász
ELEK ISTVÁN kritikus
ELEK LÁSZLÓ egyetemi hallgató
EMBER JUDIT filmrendező
ENGEL ANNA fordító
ENYEDI ISTVÁN mérnök
EÖRSI LÁSZLÓ segédmunkás
ERDÉLYI ÁGNES filozófiatörténész
ERDÉLYI ISTVÁN hírlapárus
ERDŐHEGYI ANDRÁS hírlapárus
ERDŐSI GABRIELLA szobrász
ERŐS FERENC pszichológus
FARKAS LÁSZLÓ festőművész
FARKAS PÁL kertészmérnök
FEHÉR MÁRTA tudományfilozófus
FENCSIK FLÓRA újságíró
FERENCZY GÁBOR rendszerszervező
FÉNYI TIBOR népművelő
FLESCH ANDRÁS szabadfoglalkozású
FODOR TAMÁS színész, rendező
FOGARASI RÉKA fordító
FOLTÁNYI TAMÁS villamosmérnök
FÓNAY JENŐ gépészmérnök
FRIDLI JUDIT fordító
GADÓ GYÖRGY fordító
GAÁL GYULA közgazdász
GALAMBOSI PÉTER egyetemi hallgató
GALÁNTHA GYÖRGY autószerelő
GARACZI LÁSZLÓ író
GATTIN ANDRÁS gyakorlatos színész
GEHÉR JÓZSEF egyetemi hallgató
GONDOS BÉLA hírlapárus
GONDOS ERNŐ szociológus
GÖNCZI SÁNDOR villamosmérnök
GREGUS SÁNDOR író
GYARMATHY KATALIN építész
GYŐRFFY SÁNDOR grafikus
GYURGYÁK JÁNOS történész
GYÜRKY ANDRÁS díszlettervező
HAJÓS GABRIELLA jogász
HAMBURGER MIHÁLY filozófus
HANN ENDRE pszichológus
HARASZTI MIKLÓS író
HÁRY MIKLÓS egyetemi hallgató
HÁY ÁGNES filmrendező
HEGEDŰS ANDRÁS szociológus
HEGEDŰS JÓZSEF szociológus
HEGEDŰS VINCE nyugdíjas
HENRICH ANDRÁSNÉ nyugdíjas
HERMANN ZSUZSA könyvtáros
HIRSCH TIBOR filmesztéta
HODOSÁN RÓZA egyetemi hallgató
HOLCZER TIBOR eladó
HOLLÓS JUDIT villamosmérnök
HORVÁT ZSUZSA szociológus
ILLÉS EDIT betegfoglalkoztató
IVÁNYI GÁBOR lelkipásztor
JAKAB LAJOS közgazdász
JANESCH PÉTER építész
JÁNOSSY ANDRÁS közgazdász
JELES ANDRÁS filmrendező
JERGER KRISZTINA műtörténész
JUHÁSZ LÁSZLÓNÉ háztartásbeli
JUHÁSZ PÁL közgazdász
KADOCSA GYULA irattáros
KÁLMÁN GYÖRGY irodalomtörténész
KARDOS ANDRÁS kritikus
KÁROLYI ZSIGMOND tanár
KASSÁNSZKY ZSOMBOR könyvtáros
KATÓ LAJOS hírlapárus
KEMENCZKY JUDIT költő
KEMÉNY GYÖRGY grafikus
KENEDI JÁNOS kritikus
KIS JÁNOS filozófus
KIS PINTÉR IMRE irodalomtörténész
KISS FERENC tervező
KISZELY KÁROLY gyári munkás
KISDVÁRDAY GYULA statiszta
KLANICZAY GÁBOR történész
KOLLER ÉVA könyvtáros
KONRÁD GYÖRGY író
KOVÁCS ANDRÁS filozófus
KOVÁCS ERZSÉBET anyagkönyvelő
KOZÁK CSABA művészeti író
KOZÁK GYULA szociológus
KÖNCZÖL CSABA kritikus
KŐSZEG FERENC nyelvtanár
KŐSZEG GY. PÉTER irodalomtörténész
KRIZSÁN JÁNOSNÉ nyugdíjas
KUKORELLY ENDRE író
KURDI ZOLTÁN nevelőtanár
KURTÁG GYÖRGY zeneszerző
LACZIK ERIKA fonónő
LAKATOS MÁRIA szerkesztő
LÁNYI ANDRÁS filmrendező
LELIK KRISZTINA egyetemi hallgató
LENGYEL GABRIELLA szociológus
LÉVAI KATALIN szellemi szabadfoglalkozású
LEZSÁK SÁNDOR író
LIEBNER ANIKÓ orvos
LITVÁN GYÖRGY történész
LŐCSEI PÁL szociológus
LUDASSY MÁRIA filozófiatörténész
LUGOSSY GYULA író
LUKÁCSY SÁNDOR irodalomtörténész
MAGYAR BÁLINT szociológus
MÁRTON GYÖNGYVÉR műfordító
MÁRTON LÁSZLÓ író
MELIS ILDIKÓ nyelvtanár
MELIS LÁSZLÓ zenész
MÉSZÖLY MIKLÓS író
MIKES TAMÁS ellenőr
MISCH MÓNIKA könyvtáros
MOLNÁR ISTVÁN rendezőasszisztens
MOLNÁR TAMÁS grafikus
MÓZES LAJOS író
MURÁNYI SÁNDOR szabadfoglalkozású
NAGY ANDRÁS szociológus
NAGY ANTAL egyetemi hallgató
NAGY BÁLINT építész
NAGY DÁNIEL közgazdász
NAGY JENŐ szociológus
NÉMETH GÁBOR újságíró
DR. NÉMETH GÁBOR fordító
NÉMETH ILONA képzőművész
NOVÁK ESZTER egyetemi hallgató
NYÁRI ISTVÁN festőművész
NYÍRI JÁNOS tanár
PAJKOSSY GÁBOR történész
PÁKH TIBOR fordító
PÁLINKÁS RÓBERT grafikus
PAP MÁRIA fordító
PARNICZKY MIHÁLY hangszerkészítő
PÁSZTOR BEÁTA egyetemi hallgató
PAUER HENRIK akcióművész
PÉCSI VERA közgazdász
PERGER GYULA muzeológus
PERJÉS GÉZA történész
PERJÉS GÉZA segédmunkás
PERLAKI TAMÁS üzemgazdász
PÉTERFFY ÁGOSTON mérnök
PETHŐ SÁNDOR egyetemi hallgató
PETŐ KATALIN orvos
PETŐ TÓTH KÁROLY költő
PETRI ANNA figuráns
PETRI GYÖRGY író
PHILIPP TIBOR üzemgazdász
POGÁNY GYÖRGY könyvtáros
POMOGÁTS BÉLA irodalomtörténész
POSVARECZ ÉVA zenész
RÁC JÓZSEF grafikus
RÁCZ SÁNDOR szerszámkészítő
RADNÓTI SÁNDOR kritikus
RAJK LÁSZLÓ építész
RÉVÉSZ JUDIT tanár
RÉVÉSZ SÁNDOR hírlapárus
RÉVÉSZ SÁNDOR szabadfoglalkozású
RÉZ PÁL műfordító
ROMÁN MARIANNE könyvtáros
RÓZSAHEGYI GYÖRGY közgazdász
SAMU GÉZA szobrász
SÁRKÁNY KOVÁCS PÉTER textiles
SCHLECHT CSABA egyetemi hallgató
SCHWEITZER PÁL szerkesztő
SOLT OTTILIA szociológus
SOMOGYI GYŐZŐ grafikus
SOÓS ÁRPÁD forgalmi ügyeletes
SOÓS VILMOS filozófus
SPIRÓ GYÖRGY író
STEIGER KORNÉL filozófus
SULYOK MIKLÓS szabadfoglalkozású
SURÁNYI VERA propagandista
SWIERKIEWICZ RÓBERT grafikus
SZABÓ IMRE egyetemi hallgató
SZABÓ LÁSZLÓ könyvtáros
SZABÓ MÁRIA tanár
SZABÓ ZOLTÁN irodalomtörténész
SZALAI JÚLIA szociológus
SZALAI PÁL közíró
SZALAY PÉTER betanított munkás
SZALONTAI ÉVA textiltervező
SZANISZLÓ JÚLIA grafikus
SZÉKELY JÁNOS szociológus
SZEKFŰ ANDRÁS szociológus, filmtörténész
SZELES KLÁRA irodalomtörténész
SZÉLL JENÖ újságíró
SZENTIVÁNYI ISTVÁN szabadfoglalkozású
SZEPESI ZSUZSA könyvtáros
SZERÉNYI GÁBOR újságíró
SZIKSZAY KÁROLY költő
SZILÁGYI ESZTER ANNA író
SZILÁGYI SÁNDOR kritikus
SZIRTES TIBOR tanár
SZÖLLÖSI DEZSŐ közgazdász
SZÖRÉNYI LÁSZLÓ irodalomtörténész
SZÖRÉNYI LEVENTE zenész
özv. TAKÁCS FERENCNÉ nyugdíjas
TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS filozófus
TAMÁS ZOLTÁN fegyverműves
TAMÁSI LAJOS író
TARDOS GÁBOR egyetemi hallgató
TARKANYI ÉVA nyugdíjas hegesztő
TOKA GÁBOR egyetemi hallgató
TÁRNOK ZOLTÁN szerkesztő
TORKOS MATIN fejlesztőmérnök
TÓTH ERZSÉBET költő
TÓTH GÁBOR tanár
TÓTH JÓZSEF nyugdíjas
TUTI JÓZSEF színész
TÖMÖRY MÁRTA bábreferens
TÖRÖK ANDRÁS nyelvtanár
TURCSÁNY PÉTER író
UNGVÁRY RUDOLF gépészmérnök
VÁGI GÁBOR szociológus
VÁGNER ANNA adminisztrátor
VALUCH TIBOR egyetem hallgató
VALLAI PÉTER színész
VÁMOS ZOLTÁN gépkocsivezető
VÁRADY SZABOLCS költő
VARGA BENEDEK egyetemi hallgató
VARGA DOMOKOS író
VARGA LÁSZLÓ irodalomtörténész
VARGA TAMÁS színművész
VARGHA JÁNOS újságíró
VARGYAS LAJOS népzenekutató
VÁRINÉ SZILÁGYI IBOLYA pszichológus
VÁSÁRHELYI ANTAL grafikus
VÁSÁRHELYI JUDIT könyvtáros
VÁSÁRHELYI MÁRIA szociológus
VERES SÁNDOR pszichológus
VÉRTES LÁSZLÓ betanított munkás
VÉTEK MÁRIA bábkészítő
VIDA ANTAL MIKLÓS grafikus
VINCZE GÁBOR PÉTER egyetemi hallgató
WESSELY ANNA művészettörténész
ZALÁN TIBOR költő
ZOLTÁN GÁBOR színházi rendező

– a levelet Kőszeg Ferenc adta postára 1984. XII. 14-én

– nyilvánosságra hozta a Külön-Beszélő 1984. XII. 18-án.



















































































































































































































































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon