Skip to main content

Impresszum

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Beszélő Szerkesztőségével az alábbi címeken lehet felvenni a kapcsolatot:

Haraszti Miklós   1112 Kérő u. 20. 868-074
Kis János   1118 Kelenhegyi u. 23/a 658-217
Kőszeg Ferenc   1053 Felszabadulás tér 4. 144-075
Nagy Bálint  1029 Rézsű u. 49. 165-945
Petri György   1067 Eötvös u. 22. 112-550

Köszönetet mondunk azoknak az olvasóknak, akik előző számunkban közölt felhívásunkra pénzzel, cikkel vagy dokumentummal jelentkeztek. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott írásokat folyamatosan közöljük – ami nem illik lapunk műfajához, azt átadjuk a szamizdatbutiknak, önálló terjesztésre.

Lapunkban – miként a sajtóban szokás – meg lehet jelenni névvel, álnéven vagy név nélkül.

A Beszélő önköltsége példányonként 40 forint. Ez az összeg az anyagköltségeket és munkadíjakat fedezi. Szerzői és szerkesztői honoráriumot a lap nem fizet. Mivel a folyamatos megjelenéshez szükség van tartalékképzésre, és a példányok egy részét ingyen vagy önköltségi ár alatt kell kiosztanunk, ezért köszönettel fogadjuk mind a pénzbeni, mind a természetbeni (festék, papír stb.) támogatást.




Tisztelt Olvasónk!

Lapunk, amelynek harmadik számát kezében tartja, a sajtó hivatalos szervezetén kívül jelenik meg. Terjesztéséhez így nem áll rendelkezésünkre kényelmesen mozgatható apparátus. A Beszélő baráti körök, szakmai vagy világnézeti közösségek közvetítésével éri el olvasóit. Nem lehetünk bizonyosak benne, hogy ezen az úton Önhöz is eljut, ezért tettük postaládájába ezt a tiszteletpéldányt.

Örülnénk, ha küldeményünkre bírálattal, tanáccsal válaszolna, és tudatná velünk, hogy igényt tart-e további – önköltségi áron megszerezhető – számainkra. Esetleges anyagi támogatását köszönettel fogadjuk. Nagy megtiszteltetés volna számunkra, ha írását is közölhetnénk. Szerkesztőségünkkel az alább felsorolt címeken lehet felvenni a kapcsolatot.

A szerkesztők























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon