Skip to main content

Rövidítések

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Vissza a főcikkhez →

 

Az idézett helyeken alkalmazott rövidítéseket általában feloldottuk, dubiózus esetben a valószínű olvasatot szögletes zárójellel adjuk meg. Szög­letes zárójelet alkalmaztunk a konjektúráknál és a szövegkihagyásoknál is. A nyilvánvaló elírásokat javítottuk. A könnyebb olvashatóságra tekintettel az ü.-nek és az ÁB alkalmazottainak helyesírási hanyagságait vagy egyéb pontatlanságait, felszínességét korrigáltuk. Kü­lö­nösen jellemzőnek ítélt esetben az első előfordulásnál [sic!] jelöléssel figyelmeztetünk az eredeti szövegváltozatra. A szemantikailag zavaros mondatokat nem javítottuk. Az idézeteknél a mai ortográfiai szabályokat követtük. A leggyakrabban használt és kevésbé ismert rövidítéseket az első előfordulási helyükön szögletes zárójelben feloldottuk.

Rövidítések:

ÁB = állambiztonság;

ÁbSzTL = Állambiztonsági Szol­gá­latok Történeti Levéltára;

alezr. = alezredes;

alo. = alosztály;

aov. = alosztályvezető;

„B”-dosszié = beszervezési dosszié; az ü. beszervezésével kapcsolatos legfontosabb dokumentumok gyűjtőhelye;

„Bt”-dosszié = a „B”-dosszié jelölése a III/I-es csfségnél;

BM = B/belügyminisztérium;

csf/ség = cso­­portfőnök/ség;

et. = elvtárs;

ezr. = ezredes;

fcsf/ség = fő­cso­portfőnök/ség;

fhdgy = főhadnagy;

fn. = fedőnév/fedőnevű;

g. k. = görögkatolikus;

hdgy = hadnagy;

j. = jegyzet;

„K”-la­­kás = konspirált lakás; az ÁB-szervek által fenntartott lakás az ü.(-ök) és az op. tiszt(-ek) konspirált találkozására;

MN = Magyar Népköztársaság;

„M”-d. = munkadosszié: az ü. írásbeli tevékenységének (jelentéseinek) gyűjtőhelye;

„Mt”-d. = munkadosszié jelölése a III/I-es csfségnél;

o. = osztály;

op. = operatív;

ov. = osztályvezető;

ödj. = ösztöndíj/as;

őrgy = őrnagy;

PM(E)I = Pápai Magyar (Egyházi) Intézet;

pp. = püspök;

r. = rendőr;

rfk. = R/rendőrfőkapitányság;

RMA = Római Magyar Akadémia;

őrgy = őrnagy;

szds = százados;

szt/SzT = szigorúan titkos;

„T”-lakás = találkozási lakás, amelyet nem az ÁB-szervek tartottak fenn;

tmb. = titkos megbízott;

tm(t) = titkos munkatárs;

ü. = ügy­nök;

üj. = ügy­nök­jelölt.

Vissza a cikkhez

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon