Skip to main content

Tájékoztató

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
a december 14-én és 21-én Budapesten lezajlott házkutatásokról


A második nyilvánosság felszámolására irányuló rendőrségi akciók 14-én, kedden este nyolc órakor kezdődtek. A BRFK vizsgálati osztályának nyomozói házkutatást tartottak Rajk László építésznél, Buda Géza történésznél és Sulyok Miklós matematikusnál, Nagy Bálint építésznél, Demszky Gábornál és Nagy Jenőnél – az AB Független Kiadó munkatársainál –, valamint Csorba István színésznél. A házkutatási határozat indoklása szerint sajtórendészeti vétség (Btk. 213. §) miatt indult ellenük eljárás.

A házkutatás a Rajk László lakásán másfél év óta nyilvánosan működő szamizdatbutik szokásos kedd esti nyitására lett időzítve. A butikban árult kiadványok már az asztalon voltak, amikor csengetés nélkül négy civil és egy egyenruhás rendőr lépett a lakásba. Átadták a házkutatási határozatot, felvették a jelenlévők adatait, majd újabb rendőrök jelentek meg, hogy Nagy Jenőt és Demszky Gábort a N. J. lakásán tartandó házkutatáshoz elvezessék. A lépcsőházban látták, hogy a rendőrök többeket igazoltatnak. Közülük legalább egy személyt – egy gépírónőt – be is vittek a Tolnai utcába.

Közben egy másik különítmény átkutatta Sulyok Miklós autóját, és lefoglalta a Szegényeket Támogató Alap önálló kiadványát. Csorba István pilisborosjenői lakásáról egy legálisan működő szitaműhely tartozékait vitték el, és a műhely gazdáját is bevonták az eljárásba.

Rajk László lakásáról Illyés Gyula tanulmánykötetéből, Petri György Örökhétfő c. verseskötetéből, Csalog Zsolt, Konrád György és Danilo Kis irodalmi műveiből több doboznyit szállítottak el. Nagy mennyiséget foglaltak le a Beszélő c. folyóirat 4. számából; több száz kötetnyi lengyel dokumentumot vittek el, Bence György, Kis János, Bill Lomax, Schöpflin Gyula, Szalai Pál és Vajda Mihály írásaival együtt. Utóbbiak az AB Független Kiadó gondozásában jelentek meg. Az egy év óta működő kiadó elsősorban 1956-tal, az erdélyi és felvidéki magyar kisebbséggel és a jelenkori kelet-közép-európai helyzettel foglalkozó esszéket, tanulmányokat és dokumentumokat tett közzé. Az éjszakai házkutatások során Nagy Jenő és Demszky Gábor lakásán is nagy mennyiséget foglaltak le ezekből.

A nyomozók a házkutatások és kihallgatások alatt igyekeztek tartani magukat az eljárási szabályokhoz, de erőszak alkalmazásával is fenyegetőztek, ha az érintettek vonakodtak eleget tenni felszólításaiknak. Erőszak alkalmazására nem került sor.

Hajnalban, az éjszaka folyamán a Tolnai utcába szállított Demszky Gáborral, Nagy Bálinttal, Nagy Jenővel és Rajk Lászlóval közölték, hogy a rendőrség szigorú megrovásban részesíti őket. Az indoklás szerint cselekményük igen kevéssé veszélyes a társadalomra. Hat órára valamennyiüket szabadon bocsátották. Kezdeményezték a lefoglalt tárgyak elkobzását.

A rendőrségi teherautók az érintettek és barátaik egyévi munkájának, több ezer munkaórának az eredményeit vitték el. Nehezen pótolható veszteséget okoztak a kéziratok törzspéldányainak lefoglalásával.

Egy héttel később, december 21-én este Rajk Lászlónál ismét házkutatást tartottak. Ezúttal néhány kiadványt és több személyes használati tárgyat foglaltak le.

Nem szabad megfeledkeznünk a budapesti akció előzményeiről. Alig múlt néhány hete, hogy Duray Miklós pozsonyi geológus, a Csehszlovákiai Magyarok Jogvédő Bizottságának tagja ellen felforgató tevékenység miatt vádat emeltek a csehszlovák hatóságok. Szőcs Géza költőt több társával együtt pedig Kolozsvárott hallgatta ki és bántalmazta tettleg a román rendőrség.

Budapest, 1982. december 27.




















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon