Skip to main content

Új lap a színen, startol a Narancs

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A napokban új, egyelőre próbaszámként megjelenő, kétheti lap tűnt fel a színen, a Magyar Narancs. Feltehetően sokak szemében botránylap, de ezt – a narancsosok szerkesztőitől nyert értesülés szerint – a lap készítői vállalják. Ők ugyanis direkt, politikai – szubkulturális újságírást terveznek, nevén nevezve a dolgokat, akár a szatírát sem mellőzve. Nomen est omen…


Elkel vajon az első három próbaszám 3x30 ezer lappéldánya? – nagy kérdés, ettől is függ a Narancs talponmaradása. Meg attól is, hogy az első lapszám vadhajtásait sikerül-e lenyesegetni. Elkelne ugyanis az átgondoltabb tipográfia, a gondosabb szerkesztés, és mint hírlik, az alapvető technikai feltételek valamiféle minimuma is. Hiszen az első lapszám állítólag több mint mostoha körülmények között született.

A Narancs amúgy nem titkolja, hogy a Fideszhez közel álló lap. Ez nehéz is lenne, elég a lapba beleolvasni, avagy megnézni impresszumát: kiadja a Fidesz, felelős kiadó: Dr. Kövér László. Ezen azután el is lehet gondolkodni: mi a különbség a „közel álló” és egy pártlap között? Ha talpon marad a radikális hangú újságsüvölvény, vélhetően ez is kiderül. Mint ahogy az is, hogy mennyire toleráns a mai magyar középlet, mit visel el csípős hangból, szubjetkivitásból?

Ha minden összejön – ígérik a lap szerkesztői – a Narancs hamarosan Kft.-vé szerveződik, s januártól már heti megjelenést tervez. Laptársaink! Lehet remegni: állítólag epébe mártott lapszemle is szerepel a tervek között. Majd meglátjuk… Az első Magyar Narancson mi mindenesetre jól szórakoztunk.







Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon