Skip to main content

Könyvhét

Halász és fiai („HAFI”), Pécs


Tizenhét éves volt a későbbi Néró császár, amikor mestere, Seneca a keresztényi időszámítás szerinti 54-ben A haragról című traktátusát, a sztoicizmus egyik alapművét megírta. A sztoicizmus valójában inkább egyfajta bölcseleti irányzat, alkalmazástan, viselkedéstechnikai tanácsadórendszer, semmint a szó eredeti értelmében vett filozófia: nem a lét ún.

Mészöly Miklós megnyitója a magyar könyv ünnepén


Kedves Barátaim, Uraim és Hölgyeim,

azt hiszem, hogy mindazokat, akik időt tudtak szakítani arra, hogy a magyar könyv ünnepére ilyen szép számmal összegyűljenek, nem szólíthatom másképp, mint cinkos barátnak. Van egy kedvenc hasonlatom, amit mindig megemlítek, ha mód van rá: egy igazán jó könyvtár olyan az otthonunkban, mint az éjjeli szentjánosbogarak éjjeli menedékhelye.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon