Skip to main content

Magyar Demokrata Fórum


A Magyar Demokrata Fórum (MDF) létrehozásának szándékát a lakiteleki tanácskozáson, 1987. szeptember 27-én elfogadott nyilatkozat jelentette be:

„Az ország és a magyarság sorsáért érzett felelősségtől áthatva, az egybegyűltek szükségesnek és időszerűnek érzik olyan keretek létrehozását, amelyek arra szolgálnak, hogy a társadalom tagjai valódi partnerként vehessenek részt a közmegegyezés kialakulásában. Viták után a résztvevők egyetértettek abban, hogy egy ilyen közmegegyezés csak valamennyi progresszív társadalmi erő összefogásával teremthető meg.



Tisztelt Beszélő!

Olvasom az MH február 5-i számában –y –s cikkét a Magyar Demokrata Fórumról. Az újságíró dacosan kijelenti, hogy csak azért se teszik közzé a fórumon elfogadott nyilatkozatot. Miért is tennék, nincs benne semmi új.

Én mégis szeretném látni. Ha tényleg nincs benne semmi, majd megállapítom magam, és ezután nem érdeklődöm a fórum iránt.





Az ország második emberét[SZJ] nemrégiben Csepelre küldték gyűlést tartani. Ő elment, tartotta, sokan pedig unták és aludtak.


Hölgyeim és Uraim, magyar demokraták!


1946-ban, túl már a fasizmuson és innen még a sztálinista kommunizmuson, a demokratikusan választott magyar parlament pártjai úgy döntöttek, hogy Magyarország demokratikus köztársaság legyen, amelynek élén köztársasági elnök áll. Ha emellett a döntés mellett, amely egyezett a magyar nép akaratával, megmaradhattunk volna, akkor ma az európai nemzetek demokratikus közösségének egyenrangú tagjai lehetnénk, akkor ma nem kellene válsághíradásokkal szembesülnünk az ország életének minden mezején.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon