Skip to main content

„A gyűlöletbeszéd terei az utcától az internetig" – konferencia a CEU-n

2006. március 23.

„A gyűlöletbeszéd terei az utcától az internetig - esettanulmányok és közpolitikai megoldások" - címmel nemzetközi konferenciát tart a budapesti Közép-Európai Egyetem 2006. március 31-én és április 1-én. Az angol nyelvű  tanácskozást az egyetem Média- és Kommunikációs Kutatóközpontja rendezi, a program szervezője Molnár Péter. A megnyitó március 31-én, pénteken délelőtt 9.30 órakor lesz a Popper teremben. (Budapest, Nádor utca 9.) További információ:

http://www.cmcs.ceu.hu:8080/cmcs/Conferences/hatespeech

A tanácskozáson lismert kutatók, valamint nemzetközi szervezetek, a média és a non-profit szektor képviselői közösen vitatják meg, hogy lehet-e, illetve kell-e szabályozni a gyűlöletbeszédet, és melyek a gyűlölködő beszéddel szembeni valóban átgondolt közpolitika leghatékonyabb eszközei. A nemzetközi tapasztalatok összevetésének célja továbbá a témával kapcsolatos további kutatások segítése. 

A konferencia nyitóelőadását Robert Post, a Yale Egyetem alkotmányjogász professzora tartja, és az előadók között lesz Nadine Strossen, az American Civil Liberties Union elnöke is. Ezt követően a résztvevők műhelyfoglalkozásokon és panelbeszélgetéseken vitatják meg a következő témákat: a gyűlöletbeszéd által is okozott válsághelyzetek - mint például a Mohamed karikatúrák esete -, a romák elleni gyűlöletbeszéd Közép- és Kelet-Európában, a világhálón megjelenő gyűlöletbeszéd lehetséges ellenszerei, a tiltás helyett alkalmazható alternatív megoldások, a nemzetközi szintű szabályozással kapcsolatos kérdések, az elektronikus médiában és az interneten közzétett gyűlölködés és lehetséges jogi szabályozásuk összehasonlítása. A gyűlöletbeszéd egyesült államokbeli, oroszországi és franciaországi szabályozásáról külön kerekasztal-beszélgetésen lesz szó három ország EBESZ nagykövetének és Haraszti Miklós sajtószabadság-biztosnak a részvételével.

A konferencia társszervezői és támogatói az egyesült államokbeli Floersheimer Center for Constitutional Democracy (Benjamin N. Cardozo School of Law), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság biztosa, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), az Open Society Justice Initiatiative (OSJI) és a Pennsylvaniai Egyetemen működő Annenberg School for Communication.

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon