Skip to main content

Pédra. Egy riporter határok nélkül – Filmbemutató

2006. november 3.

 

pedrazzini1
 
A Svájci Nagykövetség és a Francia Intézet sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját és ismerőseit
Rolf Büttiker, a Svájci Kantonok Tanácsának elnöke
és a Svájci Parlament delegációja látogatásának alkalmából

Villi Hermann
"Pédra. Egy riporter határok nélkül" című,
Jean-Pierre Pedrazzini, a Paris Match fotoriporterének életútjáról szóló
filmjének magyarországi bemutatójára (Imagofilm).

Időpont: 2006. november 20. (hétfő) 18.00
Helyszín: Puskin Mozi (1053 Budapest Kossuth Lajos u. 18.)

A filmet francia nyelven, magyar felirattal vetítjük.
A vetítés után a rendező válaszol a publikum kérdéseire.

A belépés ingyenes. Mivel a helyek száma korlátozott, kérjük november 20-án délig jelezzen vissza a dora [dot] hambuch [at] eda [dot] admin [dot] ch e-mail címre vagy a 460 70 54-es telefonszámra, részt kíván-e venni az eseményen.

A filmről további információt a http://www.imagofilm.ch/pedra/fra/sinossi.php honlapon talál.

pedrazzini2

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon