Skip to main content

„Egy kézben a közszolgálat” – Csillag Ádám videónaplójából

2013. december 10.

”EGY KÉZBEN A KÖZSZOLGÁLAT”
Az év krónikája – 2013
Csillag Ádám videónaplójából

2013. december 16. 18:00
OSA Archívum
Budapest, V. ker. Arany János u. 32.

 

Ma Magyarországon a néző sem a közmédiából, sem a kereskedelmi televízióműsorokból nem kaphat teljes körű áttekintést a közélet eseményeiről. Az utcai demonstrációk, a bírósági tárgyalások és más fontos események összefüggéseikből kiragadva, az adott csatorna politikai irányultságát vagy öncenzúráját tükrözve jelennek meg vagy nem jelennek meg a médiumokban. A mai néző és a jövőbeli kutató szerencséjére azonban van egy megszállott dokumentarista filmrendező, Csillag Ádám, aki a munkáját gátló körülményekkel dacolva minden fontos eseményen ott van és rögzíti a történéseket. 

Ezen az estén az általa készített tudósításokból válogatott és Palotai Évával összeszerkesztett és vágott kereszmetszetben tekinthetünk vissza a 2012. végétől 2013. decemberéig tartó időszak közéleti eseményeire.
 
A vetítés ingyenes. Amennyiben szeretné, hogy a 2014-es évről is születhessenek ilyen tudósítások, a helyszínen módja lesz a munka folytatásának támogatására.
 
 

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon