Skip to main content

Antropológiai filmek az OSA Archivumban

Távoli életformák

Őrült frizuradivatok New Orleans-ban 1998-ból;
tádzsik feketemunkások Moszkvában, magukra hagyott feleségeik otthon;
egy iráni bába 20 évvel az iszlám forradalom után.

Három antropológiai film - három premier Budapesten.

A filmeket eredeti hanggal, angol felirattal vetítjük.

2006. április 4. kedd 18.00
OSA Archívum, Budapest V., Arany János utca 32.
Információ: (36 1 ) 327 3250
www.archivum.ws

A belépés díjtalan.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A filmerkről bővebben:

HARDO (Frizura)
Genevieve Leigh/USA/1998/5 perc
Fodrászszalonok és afro-amerikai kuncsaftjaik, New Orelans, Luisiana.

THE LAST PENELOPE (Az utolsó Pénelopé)
Gerorgij Dzalajev/Tadzsikisztán/2006/24 perc
A tádzsik férfiak többsége Moszkvában feketemunkával keresi a maga és hátrahagyott családja kenyerét. Sokan új családot alapítanak, feléledőben a poligámia. Hogyan élnek a Tádzsikisztánban maradt asszonyok?

ZINAT (Zinat, a bába)
Ebrahim Mokhtari/Irán/2000/54 perc
Ápolónő, nővér, bába. Húsz évvel az iszlám forradalom után az iráni Qeshm szigetén a fátylától megszabadult Zinat újabb tabut tör: képviselőnek jelölteti magát a helyhatósági választásokon. Ki szavaz egy nőre a
hagyományőrző halászfaluban?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon