Skip to main content

Bartók Műhely – Nonstop Bartók a Nyitott Műhelyben

 

Bartók Béla 125. születésnapján a zeneszerzőt idézzük, és rá emlékezünk
– a szimfonikus- és operairodalomban számon tartott és elismert, vagy kevésbé ismert műveivel, beleértve a népdalfeldolgozásait is,
– az általa ihletett zenékkel, táncokkal,
– a róla szóló beszélgetésekkel, előadásokkal és játékokkal,
– és kortárs képzőművészek kiállításával.

24-én, pénteken éjféltől 25-én éjfélig tehát Bartók Műhellyé alakul a Nyitott Műhely, ahová a gyerekeket és a felnőtteket is várjuk.

Gyerek- és ifjúsági programok reggel 9-től este 9-ig:

9.00-14.30 az általános iskolás korosztályé, a 15.00-20.30 a középiskolásoké
Kakaókoncertek – Ki volt Bartók? (ismerkedés Bartókkal) – Ki nyer ma? parafrázis fiataloknak – Daltanulás – Bartók kreatív (Reflexió a látottakra-hallottakra. Az élmény vizualizálása és szavakba, mozdulatokba öntése – rajzolás, festés, bábozás, jelmezkészítés, tánc, szerepjáték, beszélgetés)
Programvezetők: Cholnoky Zsófi, Ránki Andrással, Simonffy György, Szalai Szilvi, Tomka Zsóka

A felnőtteknek szóló program pénteken éjfélkor indul és a szombaton éjfélkor kezdődő koncerttel zárul.

0.00 Megnyitó
– kortárs képzőművészek Bartók ihlette alkotásainak kiállításával
– és a Szená-torok kórussal
(A kórus támogatói: Antenna Hungária Rt, Betonút Szolgáltató- és Építő Rt, Magyar Autóklub, Magyar Villamos Művek Rt, Paksi Atomerőmű Rt, Szerencsejáték Rt )

1.00-4.00 Éjszakai Bartók – péntekről szombatra virradóra
„Az éjszaka zenéje” című mű nyomán éjszakai körforgás Bartók körül
– ének, hangszeres zene, tánc, versek Bartók jegyében
– éjszaka mítosz – beszélgetés
 – Bartók a Naprendszerben: égkémlelés és csillagászati beszélgetés Bartók kapcsán
 – improvizációk Mártha Istvánnal
 
4.00-7.00 Hajnali Bartók
 – Bartók zenéje és a meditáció – előadás
 – 5.00-től 7.00-ig meditáció

8.30-10.00 Reggeli Bartók
Bartók és mi – fiatal muzsikusok Bartókról, Bartókhoz való viszonyukról
8.30 h „Bartók in English” – Bartók nemzetközi kortárs jelentőségéről
(Bethlenfalvy Bálint zeneszerző és olasz kollégája)
9.00 h „Bartók után se szabadon” címmel, zeneszerzők kerekasztala

10.00-12.00 Bartók délelőtt
10.00 Bartók és a képzőművészet: Bartók-ábrázolások és Bartók által inspirált művek (Beke László művészettörténész és Molnár Szabolcs zenetörténész)
11.00 Ki nyer ma? parafrázis (Deseő Csaba)

12.00-14.00 Déli muzsika és beszélgetés
12.00 Déli kórus/házimuzsika
13.00 Bartók és a népművészet – népzene, néptánc, népmese (Király Miklós zongoraművész, Geszthy Veronika operaénekes)

14.00-15.00 Fiatalok órája
zeneakadémisták, zeneművészeti középiskolások zenélnek
 – 14.00-14.30 Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium műsora
 – 14.30-15.00 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak programja

15.00 Bartók délután
Bartók, a zenész és a magánember – beszélgetések és zenélgetések
 – Bartók kedves zenéi (Geszthy Veronika operaénekes, Király Miklós zongoraművész)
– Bartók és a világ, Bartók és Amerika – beszélgetés és zene
(Vadászi István konzis: Szvit op. 14 – jazz-es feldolgozás is)
 – A Bartók-kráter a Liszt-kráter szomszédságában, a Merkúr bolygón (Hargitai Henrik csillagász)
 – „A zenei képesség jelei az írásban” – Bartók kézírása (W Barna Erika grafológus)
 – Bartók levelek, emlékezések (Bethlenfalvy Bálint zeneszerző)
– Bartók és a számmisztika (Babits Antal)
– Bartók és a bogarak

16.30 Délutáni muzsika
élő koncertek

18.00 Kortársunk-e Bartók? – beszélgetés és kerekasztal

19.00-24.00 Bartók interpretációk (a nagyterem programja)

19.00 Kathy Horváth Lajos koncertje
20.00 Bartók és a film, Bartók és a színház, Bartók a színházművészetben
(Galgóczy Judit rendező)
– Részletek opera és balett-előadásokból
– Improvizációk Bartók zenére
– Versek Bartókról és Bartók nyomán
– Nagy rendezések, nagy előadások felvételről
– Bartók-ábrázolások a drámairodalomban és a lírában
– Beszélgetések Bartók és a színház kapcsolatáról

Közreműködők: Alföldi Róbert színész-rendező, Árvai György díszlettervező, Banda Ádám zeneakadémista – hegedűművész, Blaskó Péter színész, Dinnyés Dániel zongoraművész, Filó Sándor filmrendező, Gábor Géza operaénekes, Hamar Zsolt operaénekes, Juhász Zsolt koreográfus, Kollár Imre karmester, Kolonits Klára operaénekes, Kovács Adél színész, Kovács Tibor táncművész, Lengyel Ferenc színész, M Kecskés András pantomim művész, Szolnoki Polly operaénekes, Túri Erzsébet díszlettervező

21.00-24.00 A kékszakállú herceg vára – elemzés (a kisterem programja)
 – A„boncmester” szerint az illusztrációt a talán legautentikusabbnak tekinthető felvétel adja, melyben Juditot Tatjana Troyanos, a Kékszakállút pedig Siegmund Nimsgren alakítja. A BBC Symphony Orchestra karmestere Pierre Boulez.
 – Dékány Endre, a Zeneakadémia volt tanára, zeneszerző és karmester szedi ízekre az operát

24.00 h Bartók és a jazz – koncert Bartók után szabadon
Oláh Kálmán, Szandai Mátyás
1,00 h Sípos Mihály és Hamar Dániel a Muzsikás együttesből

NONSTOP:
Az én Bartókom – hozzon magával Bartók-emlékeket és ossza meg a többiekkel
Bartók kiállítás – ahogyan fiatal képzőművészek látják

A programokról további információ: http://www.nyitottmuhely.hu

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon