Skip to main content

Intertextualitás konferencia május 13-án

 

A Magyartanárok Egyesülete
tisztelettel meghívja

Szövegek párbeszéde

Az intertextualitás gondolata az irodalomban, az irodalomtudományban és a magyartanításban

című konferenciájára és szakmai napjára

2006. május 13. szombat 10 óra
Országos Széchényi Könyvtár


10.00 – 12.15
Előadások

• Margócsy István: A szövegköziség alapesete: Weöres Sándor Negyedik szimfóniája*
• Szegő János: Intertextualitás és hermeneutika
• Kovács Gábor: A bolondság nyelve (Arany János: Bolond Istók*)

szünet

• Vári György: Pictor Ignotus
Az intertextualitás kultúraelmélete Babits Mihály lírájában és esszéiben
• Fenyő D. György: Szövegek párbeszéde az irodalomtanításban

szünet

12.30 – 14.00
Kerekasztal-beszélgetés
• Tóth Krisztina, Kovács András Ferenc és Szilágyi Ákos költők részvételével;
vezeti: Tamás Ferenc
Vita

szünet

14.30 – 16.00
Szemináriumok (választható)

• Arató László: Rájátszások, vendég- és elődszövegek Tóth Krisztina néhány versében
• Baranyai Katalin: Az utazás archetípusa –
az Odüsszeia és Márai Sándor Béke Ithakában című regénye*
• Tamás Ferenc: Vendégszövegek és rájátszások Parti Nagy Lajos verseiben
• Vojtek Sándor: Bolond Istók – háromszor
(Petőfi Sándor, Arany János és Weöres Sándor művei*)

*Kérjük, a műveket olvassák újra!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon