Skip to main content

Lettre-est a Műcsarnokban

2006. április 4.

 

A MAGYAR LETTRE INTERNATIONALE 60. számának megjelenése alkalmából
szeretettel várja olvasóit, szerzőit és barátait

2006. április 7-én, pénteken 16 órára a Műcsarnokba!

16 óra - Lettre-arcképcsarnok

Művészeti kerekasztal:

Baglyas Erika, Csontó Lajos, Gerhes Gábor, Szacsva y Pál

Bán András, Horányi Attila, Petrányi Zsolt, Tillmann J.A.

18 óra - Irodalmi koncert

Esterházy Péter, Garaczi László, Kornis Mihály műveiből előadja a
Corelli-trió!

A Műcsarnok Bisztróban vetített kiállítás lesz a LETTREben megjelent
művekből,

valamint a Lettre előző számaiból elvihető ajándékpéldányok.

A Lettre folyóiratot kiadja: a Jelekor Kiadó (http://www.jelenkor.com/)

A 60., új szám a helyszínen megvásárolható!

Műcsarnok - Budapest: 1146, Dózsa György út 37.

tel.: (1) 460 70 00

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon