Skip to main content

Liberális leltár az egészségügyről június 15-én a Gödör Klubban

2006. június 8.

ÉLŐ BESZÉLŐ

LIBERÁLIS LELTÁR – AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL

A Beszélő c. folyóirat 2006. június 15-i rendezvénye a Gödör Klubban

Vendégünk:

Csaba Iván egészségügyi közgazdász
Mihályi Péter közgazdász, az SZDSZ szakértője
Sereg Mátyás orvos
Solymosi Tamás orvos, a Védegylet egészségpolitikusa

A beszélgetést Révész Sándor, a Beszélő szerkesztője vezeti.

A Beszélő című folyóirat idén decemberben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ugyancsak idén, március 15-én volt tíz éve, hogy a Beszélő III. folyama politikai és kulturális havilapként útjára indult. Ez jó alkalom rá, hogy liberális szempontból áttekintsük a rendszerváltás óta eltelt időszakot. Az egyik legfontosabb közpolitikai kérdés ma az egészségügy reformja, amivel kapcsolatban az utóbbi években komoly liberális javaslatok láttak napvilágot, melyek jelentőségét különösen növeli az SZDSZ egészségpolitikai szerepvállalása az új kormányban. Ezek és más reformelképzelések megvitatására várja a Beszélő szerkesztősége a magyar liberális közélet iránt érdeklődő közönséget a Gödör Klubba (Budapest V. ker., Erzsébet tér), 2006. június 15-én, csütörtök 19 órára.

A Beszélő szerkesztősége

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon