Skip to main content

Méltóságot Mindenkinek Mozgalom felhívása

FELHÍVÁS

Szerdán este agyonlőttek egy roma férfit Tiszalökön. Éppen munkába indult.
Az eddigi hírek alapján lényegében kizárható, hogy bármilyen személyes
indok, üzleti vita, vagy leszámolás állna a háttérben. Ez már a sokadik
ilyen merénylet, és eleddig a rendőrség egyetlen tettest sem volt képes
elfogni. Vajon mit érezhet ma bárki, lány vagy fiú, asszony vagy férfi,
fiatal vagy öreg, aki történetesen romának született? Vajon miként
fekszenek le aludni? Miként küldik holnap iskolába a gyerekeiket?

Jó tizenöt évvel ezelőtt az ausztriai Felsőőrön a cigánytelep bejáratánál
csőbomba robbant és több gyereket megölt. Másnap reggel valamennyi osztrák
iskolában egyperces felállással emlékeztek meg a tanulók és tanáraik az
áldozatul esett roma gyerekekről. Mi sem fordíthatjuk el a fejünket e
tragédiákat látva. Osztozunk a hozzátartozók gyászában, az áldozatokat
saját halottjainknak tekintjük és követeljük a rendőrségtől, hogy minden
eszközével azon legyen, hogy a tetteseket kézre kerítse.

Ezért békés megmozdulást szervezünk április 27-én 18 óra és 20 óra között
Budapesten, az Országos Rendőr-főkapitányság Teve utcai székháza előtt, a
Róbert Károly krt.-Váci út kereszteződésénél, a Magyar Államkincstár
előtti füves területen. Mécsessel, gyertyával rójuk le kegyeletünket az
ártatlan áldozatok emlékére.


Méltóságot Mindenkinek Mozgalom

http://www.meltosag.net/

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon