Skip to main content

Vélemény vagy tény? – Határ-Jog-Esetek

 

A Közép-európai Egyetem Média és Kommunikációs Kutatóközpontja (CEU Médiaközpont) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

2006. június 21-én, 16 és 19 óra között,
a Közép-európai Egyetem Popper termében

Vélemény vagy tény? – Határ-Jog-Esetek

címmel, a véleménynyilvánítás szabadságának témájában nyilvános tanácskozást rendez.

A tanácskozáson való részvételre a következő nyolc ügyvédet kértük fel:

Németh Zsolt
Schiffer András
Sarkady Ildikó
Szalay Péter
Simits Iván
Bodolai László
Strasser Tibor
Csapó Annamária

Tóth Gábor Attila, az Alkotmánybíróság tanácsadója rövid nyitóelőadást tart,

a moderátor Molnár Péter, a CEU Médiaközpontjának munkatársa lesz.


A véleménynyilvánítás szabadságának kérdésében az utóbbi időkben számos olyan ítélet született a magyar bírósági rendszer különböző szintjein, melyek komoly aggodalomra adnak okot. Ezekben az ügyekben gyakran kivehetetlenek a vélemények és a tényállítások határai, nagyfokú bizonytalanság jellemzi a joggyakorlatot. Esetenként véleménynek gondolt kijelentések egészen meglepő módon tényeknek minősülnek, máskor épp pont fordítva történik. Van olyan ügy is, amely pontosan e jogi probléma miatt a vár a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság előtt befogadásra.

A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik legelemibb garanciája és a sajtószabadság legfontosabb eleme. Amennyiben ez az alapvető jog nem tud maradéktalanul érvényesülni, az újságírás lényege kerül veszélybe. Kevés sajtóorgánum engedheti meg magának anyagilag, hogy a korlátozó bírói gyakorlattal szembe menjen, és hamis tényeknek ítélt vélemények vagy kritikai megjegyzések „elfogadhatatlansága” nyomán kiszabott, akár több millió forintos nem vagyoni kártérítésekkel nézzen szembe.

Annak érdekében, hogy az egyre aggasztóbb joggyakorlatban változás következzen be, tisztázni szükséges, hogy hol húzódik a vélemények és a tények közötti határ. A TASZ és a CEU Médiaközpont ehhez kíván hozzájárulni azzal, hogy személyiségi jogi és sajtóperekben nagy tapasztalattal rendelkező ügyvédeket hív meg egy tanácskozásra, ahol jogeseteket feldolgozva az ügyvédek mércét próbálnak adni e kényes elhatárolási kérdéshez. A tanácskozás nyilvános lesz, a közönség kérdéseket tehet fel, és kommentálhatja az elhangzottakat. Az eseményre nem csak a sajtó képviselőit, hanem bírákat, illetve jogalkotásban résztvevő közhivatalnokokat is várunk.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon