Vissza a főcikkhez →

„Nem pusztán torzult, csonkolt, deficites demokráciáról van szó, hiszen az még mindig demokrácia volna, ha korlátozott is. Ez a rendszer azonban, amelyet maffiaállamnak nevezek, nem fér bele a demokrácia és a diktatúra viszonyát tárgyaló hagyományos értelmezési keretbe. Ráadásul azokba a korrupciós rangsorokba sem, amelyeket nemzetközi szervezetek készítenek a világ országairól, köztük Magyarországról, hiszen ilyenkor azt feltételezik, mintha csak valamely azonos minőség különböző fokozatairól lenne szó. Én ezzel szemben azt állítom, hogy a magyar polip, a szervezett felvilág egészen más minőség, amelynek e rangsorok inkább csak elrejtik a lényegét.”

„…már nem arról van szó, hogy egy gazdasági érdekcsoport átveszi az egyébként tőle személyileg és szervezetileg különálló politika bizonyos szegmensei fölötti rendelkezést, hanem arról, hogy egy politikai vállalkozás maga válik egyúttal gazdasági vállalkozássá is, foglyul ejtve mind a politika, mind a gazdaság világát, s az államhatalom teljes fegyvertárával építi a maga, maffiára jellemző befolyását. 1998 és 2002 között ennek még erős intézményi korlátai voltak, hiszen, bár erodálódott a demokratikus intézményrendszer, azt a kétharmados törvények még – úgy, ahogy – fenntartották. 2010 óta azonban nagy sebességgel és teljes intenzitással folyik a maffiaállam kiépítése.”

„Nézzük elsőként a viszonylag szűk új uralkodó elitet, amely – jellegzetességeit tekintve – nagyban különbözik az analógiákban említett rendszerek uralkodó elitjeitől. Mindenekelőtt abban, hogy – mint a maffiában szokás – alapvetően családi, illetve a közös üzlet által megpecsételt „fogadott családi”, klánszerű kapcsolatrendszer révén épül fel. A szervezethez rokoni és lojalitási szálakon keresztül újabb és újabb családok kapcsolódnak, amelyek a keresztapától kiinduló erősen hierarchikus engedelmességi láncba rendeződnek.”

„A magyar polip esetében tehát – mint a trafik- és a földbérletügyek vagy a pályázati ügyek láncolata is mutatja – ezek nem pusztán párt- és ideo­lógiai alapú kötődések. A Fidesz a liberális demokráciákban szokásosnál szorosabb pártkötődésekkel rendelkező közösség, afféle klán, amelyben a tagok – a jövedelmi és vagyoni privilégiumok rendszerén keresztül – nemcsak személyükben, de gyakran rokonságukkal együtt vesznek részt. Így az a szűk, hierarchikus kör, amely a párttagok eredetileg nem nagyszámú, de már a ’90-es években megfegyelmezett csapatából állt, koncentrikus körökben tágul, felfűzve a rendszerre a lojális társadalmi csoportok egyéb köreit is, de már eltérő jogosítványokkal és privilégiumokkal.”

„a szervezett felvilág a saját tevékenységét kvázi legálissá teszi. Vagyonszerzésében már nem a rejtett szférában, hanem az állami politika rangjára emelve működik. …mivel a rendszer logikája szerint a „családot” folyamatosan építeni, bővíteni és táplálni kell, ehhez mindig újabb részeket kell elfoglalni az addig a piac által, tehát szektorsemlegesen üzemeltetett területekről, egyfajta direkt állami járadékoltató pozícióba helyezve át őket.”

• A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges