Skip to main content

A Duray-ügy

Jan Carnogursky, Milan Simecka, Miroslav Kut: Szlovákiai levelek Duray Miklós védelmében


Peter Colotka professzornak,
a szlovák kormány elnökének.
Gottwaldovonom., Bratislava

Tisztelt Miniszterelnök elvtárs!

1984. V. 10-én őrizetbe vették dr. Duray Miklóst, állítólag azzal a váddal, hogy a Btk. 112. §-a értelmében megsértette a köztársaság külföldi érdekeit: hamis híreket terjesztett az országban uralkodó viszonyokról. Alighanem helyesen feltételezem, hogy e „hírek” a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetére vonatkozó szövegek.






A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának levele


Kedves Barátunk!

Százötvennégy nappal ezelőtt tartóztatták le a szlovák hatóságok Duray Miklóst, a szlovákiai magyar kisebbség alkotmányos jogainak védelmezőjét. Duray 39 éves pozsonyi geológus és író, 1978-ban alapította a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát. Ezzel felvette a küzdelmet a szlovák hatóságoknak a magyar nyelvű iskolák felszámolására irányuló törekvéseivel. A hatóságok tervet készítettek a magyar oktatási nyelvű iskolák átszervezésére, amelynek értelmében az általános iskolák 5.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon