Skip to main content

Klubmozgalom

(G.) [Béki Gabriella]: Szárszó ’88

Újra tudjunk együttgondolkodni nemzetünk jövőjéről


Vihar tombolt, amikor augusztus 25-én este, a balatonszemesi Express táborban megnyílt a Szárszó ’88 elnevezésű táborozás, amelyet a Társadalompolitikai és Honismereti Klubok Tanácsa és a szakkollégiumok közösen rendeztek. Jelképes volt a vihar, hiszen ettől a tábortól sokkal többet vártak résztvevői, mint egy néhány napos kellemes nyárvégi időtöltést a Balaton partján.

Szárszó 1943 óta fogalom a magyar szellemi életben.

  • Tovább

    • Horváth Mihály, [Béki Gabriella]: In memoriam Horváth Mihály

    (Búcsúszavak egy levél elé)<span id="sl-25-013_0" class="note_szj" onClick="show_slj2(this, 'A nekrológot Béki Gabriella írta.');">[SZJ]</span>


    Már három hónapja, hogy eltűnt közülünk.

    Lassan szűnőben a bénultság, amit halálának híre keltett. Lassan megszokjuk, hogy nem találkozunk többé összetéveszthetetlen terebélyes termetével.


    Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon