Skip to main content

–krp– [Krasztev Péter]

–krp– [Krasztev Péter]: Milyen messze van Mongólia?


Az iskolában annak idején azt tanultuk, hogy Mongólia az egyetlen ország, mely az elmaradott feudalizmusból egy merész elhatározással belevágott a szocialista társadalom építésébe. Ügy tűnik, mostanában az emberek ott is kíváncsiak lettek arra, miből maradtak ki.

– Zorig úr, arra kérem, mondjon néhány szót magáról, „polgári” foglalkozásáról és arról, hogy kapcsolódott be hazája politikai életébe?

– Huszonkilenc éves vagyok, az ulan-batori egyetemen tanítottam, és jelenleg is ott dolgozom.




–krp– [Krasztev Péter]: Függő beszéd Grúzia függetlenségéről


Gija G. Zsorzsoliani történész, a Tbiliszi Politikai Klub vezetője, a most alakuló grúziai Szabad Demokrata Párt egyik szervezője a Fidesz kongresszusára érkezett Magyarországra. Küldetésének másik célja az volt, hogy kinyomozza, hogyan válhat egy viszonylag szűk liberális értelmiségi csoportból országos párt, mely szinte minden réteg érdekeit képviselni tudja. Miközben az őt érdeklő kérdéseknek próbált utánajárni, délies lendülettel, készségesen mesélt Grúziáról.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon