Skip to main content

A Beszélő

(T. Zselensky Péter), A Beszélő: Benzinháború

Levél a Beszélő olvasóihoz


Már negyvenötödik órája tart, s részemről is több mint harminchat órája. Ez utóbbi persze teljesen lényegtelen. Csupán azért lehet érdekes, mert azt jelentheti, hogy valaki nem külső szemlélőként, hanem belülről, aktív résztvevőként éli meg az eseményeket. S emiatt mondhat talán fontos dolgokat is.

Én megpróbálom! Megkísérlem leírni azt a nyugalmat, az erő és jó értelemben vett hatalom – mondhatni: népfenség-tudatát, ami eltölt bennünket.


A Beszélő: Tájékoztatjuk olvasóinkat,


hogy belügyi szervek a közelmúltban nagy apparátussal követtek és mozgási szabadságában korlátoztak több személyt, akik részt vállalnak a hazai szamizdatkiadványok közreadásában.

Június 4-én, péntek reggel Demszky Gábor Eszék utcai lakása előtt tűnt fel három, állami rendszámú luxusautó: két BMW 728-as (AH 76-34; AI 59-28) és egy Opel Senator (AH 92-87). A személygépkocsival közlekedő Demszkyt kora délután, a Rudas fürdő előtt feltartóztatta egy URH-kocsi.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon