Skip to main content

Tájékoztatjuk olvasóinkat,

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


hogy belügyi szervek a közelmúltban nagy apparátussal követtek és mozgási szabadságában korlátoztak több személyt, akik részt vállalnak a hazai szamizdatkiadványok közreadásában.

Június 4-én, péntek reggel Demszky Gábor Eszék utcai lakása előtt tűnt fel három, állami rendszámú luxusautó: két BMW 728-as (AH 76-34; AI 59-28) és egy Opel Senator (AH 92-87). A személygépkocsival közlekedő Demszkyt kora délután, a Rudas fürdő előtt feltartóztatta egy URH-kocsi. Az intézkedő rendőrök a kocsit átkutatták, a benne talált kéziratokat –, amelyek a szerzők tulajdonát képezik – elkobozták, és Demszkyt bekísérték az V. Kerületi Rendőrkapitányságra, ahol három órán keresztül kihallgatták. Ettől kezdve Demszkyt állandóan nyolc-tíz civil ruhás férfi figyelte, illetve követte, bárhova ment. A három luxusautó személyzetét – tizenkét órás váltásokban – egy mikrobusz szállította az Eszék utcai bázisra.

Ezután – 7-étől 9-éig – Nagy Jenőt, 9-étől 12-éig pedig Kőszeg Ferencet tartották megfigyelés alatt.

Az utcán szoros gyűrűbe fogták, lakásuk ajtajáig, munkahelyük bejáratáig kísérték a megfigyelteket, étteremben, presszóban tolakodóan melléjük ültek, Nagy Jenőt még gyermeke óvodai várójába is követték. Közben fennhangon durva, trágár és antiszemita megjegyzéseket tettek. Ha a megfigyeltek busz vagy villamos után futottak, megfenyegették őket: „Ha még egyszer futni mersz, szétrúgjuk a bokádat!” Az agresszív követés nagy feltűnést és felháborodást keltett az érintettek lakó- és munkatársai körében.

Az említett három személyt 12-étől kezdve váltakozva, hosszabb-rövidebb ideig figyelik; 18-ától Nagy Andrást, 19-étől pedig Kis Jánost tartják hasonlóan agresszív megfigyelés alatt. Demszky és Nagy Jenő az AB Független Kiadó munkatársai, Kőszeg és Kis a Beszélő szerkesztésében vesznek részt, Nagy András a Szeta egyik alapítója.

Az érintettekkel szemben semmiféle eljárás nem indult (Demszky Gábor bekísérése után is csak úgynevezett „meghallgatási jegyzőkönyv” készült). Mozgási szabadságuk korlátozása jogellenes, a követés durva módszerei személyi jogaikban sértik őket.

A hatósági önkénnyel szemben hathatós védelmet csak a nyilvánosságtól lehet remélni. Kérjük olvasóinkat, minél több ismerősüket tájékoztassák a történtekről.

Budapest, 1982. VI. 21-én
















Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon