Skip to main content

A Beszélő Szerkesztősége

A Beszélő Szerkesztősége: Levél Dr. Kónya Imrének


Dr. Kónya Imre
országgyűlési képviselő
Képviselői Irodaház
Budapest V., Széchenyi rkp. 19.

Tisztelt Képviselő Úr!

Jogi képviselője, dr. Róth Miklós ügyvéd úr 1992. október 28-i levelében felszólította az AB-Beszélő Kiadó Kft.-t, hogy az Ön részére nem vagyoni kártérítés jogcímén 1 000 000 Ft-ot, azaz egymillió forintot fizessen meg, mert a Beszélő 1992. október 17-i számában Talált tárgy címmel megjelent közleményünk sérti az Ön személyiségi jogait.







A Beszélő Szerkesztősége: Ismét orosz lett az orosz…


Persze, nekünk eddig is hiába magyarázták 69 éven át, hogy szovjet és orosz az nem egykutya, nyugodt lélekkel leoroszoztunk grúzt, örményt, tatárt, holott jól tudtuk, a Déli Hadseregcsoportban ugyanúgy ott volt a soknemzetiségű unió minden képviselője, miként az aluljáróban gyorsforralóval és villáskulccsal seftelő oroszok közt.

Szóval, ismét orosz lett az orosz.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon