A sors iróniája folytán az új orosz kormány múlt év november 7-én, a manapság csak októberi puccsként emlegetett forradalom 74. évfordulóján kezdte meg tevékenységét. Súlyos örökség birtokában. A termelés csak 1991-ben 14 százalékkal csökkent, az import majdnem felével, főként amiatt, hogy szinte teljesen összeomlott a volt KGST-országokkal folytatott kereskedelem. De ami mindennél rosszabb, az ország pénzügyi rendszere teljesen szétesett.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
36 hét 1 nap
3 év 9 hét
3 év 13 hét
3 év 13 hét
3 év 14 hét
3 év 14 hét
3 év 14 hét
3 év 17 hét
3 év 17 hét
3 év 17 hét