I.
A közkeletű vélekedés szerint a liberális szemléletnek leginkább megfelelő gazdasági berendezkedés a szabadpiaci versenyre épül, és az állam számára csak ennek megfelelő működésének biztosítását írja elő. Persze, akik így vélekednek, nem veszik figyelembe a liberalizmus tagoltságát, és tévesen azonosítják a libertarianizmus[1] gazdasági hitvallását az egész eszmerendszerével.
Az „átmeneti gazdaságok” kutatóinak társaságában három vonatkozásban szokás a puha költségvetési korlátot emlegetni. Először is egyes intézmények működésének tömör és neheztelő minősítéseként (legyen szó akár a bankszektorról, akár az egészségügyről, vagy akár egy egész ország költségvetéséről) használatos a fogalom; ilyenkor a puha költségvetési korlát diagnosztizálása potenciálisan veszélyes fejleményekre hívja fel a figyelmet. Olykor a fogalom említése nem más, mint puszta főhajtás (az egyébként ilyenkor a rendszergazdász szerepébe állított) Kornai János előtt.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
8 év 6 hét
10 év 31 hét
10 év 35 hét
10 év 35 hét
10 év 36 hét
10 év 36 hét
10 év 36 hét
10 év 39 hét
10 év 39 hét
10 év 39 hét