Skip to main content

Baán László

Baán László: Áruvédjegy

(In memoriam Bibó István)


Hosszú szakmai és rövidebb politikai előkészítés után elkészült az önkormányzati törvény véglegesnek tűnő tervezete, amelyet múlt héten a kormány is megtárgyalt. Ha a parlamenti beterjesztés előtt eszközölnek is még rajta bizonyos módosításokat, a leglényegesebb kérdésekben már nem várható érdemi változás. Ezek közé tartozik a megye kérdésköre is, amely a törvénytervezet egyik legproblematikusabb része. Itt a tervezet is három alternatívát vázol. Az A változat az ún.

Baán László: Lehet valamivel kevesebb?

Választás-sirámok


„Aki többre képes, a kevesebbre is képes” – jegyzi meg mélyértelműen Estragon, miközben Godot-ra várakozik. Mintha csak az SZDSZ-en mélázott volna el. A politikai helyzetelemzések tucatnyi okot sorolnak és fognak még felsorolni, amelyek miatt a lehetséges többől végül is kevesebb lett. Én most csak kettőt emelnék ki.

Az első ok, ami miatt az SZDSZ alulmúlta önmagát, maga a választási mechanizmus, amely keveri az arányos – azaz listás – és az aránytalan – azaz egyéni választókerületi – elemeket.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon