Skip to main content

Balázs László Kristóf

Balázs László Kristóf: „Atomenergetika nélkül nem tudjuk megúszni a következő ötven-száz évet”

Aszódi Attilával, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatójával, a paksi atomerőmű volt miniszteri biztosával Balázs László Kristóf beszélget


Önt szakszerű, tárgyilagos és hiánypótló nyilatkozatai révén ismerhette meg a közvélemény. Pedig miniszteri biztosként nem is ez volt a feladata. Hanem hogy a tavaly áprilisban bekövetkező súlyos üzemzavar elhárításában szakmai segítséget nyújtson, illetve hogy az atomerőmű, a gazdasági minisztérium és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tevékenységét koordinálja. Amikor Csillag István felkérte a feladatra, azonnal állt elébe a kihívásnak?

Abban az időpontban nem nagyon volt mit hezitálni.


Balázs László Kristóf: „Semmiben nem nyújt új vagy más leírást a térről és az időről”

E. Szabó Lászlóval a relativitáselméletről beszélgetett Balázs László Kristóf
E. Szabó László, fizikus, tudományfilozófus. Korábban a kvantumgravitáció területén folytatott kutatómunkát, majd a kvantummechanika fundamentális kérdéseivel és a fizika filozófiai problémáival kezdett foglalkozni. Jelenleg egyéves kutatóösztöndíjjal Hollandiában tartózkodik, ezért e-mail-váltásokkal „beszélgettünk”.


A laikus közönséget kifejezetten érdekli a relativitáselmélet.

Balázs László Kristóf: Új civil bagázs

A civil alapprogramról


„Aki a politikusokat nem szereti, a demokráciát nem szereti.”
Béki Gabriella a
Civiliáda 2003 rendezvényen


Látványosan nyílt jogalkotási előkészítés után a parlament június 23-án elfogadta a civil szféra új támogatási rendszerének létrehozásáról, a Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA) szóló törvényt (2003. évi L. törvény). A jogszabály fő célkitűzése, hogy változtasson azon a gyakorlaton, hogy míg a civil szervezetek alapvetően programpályázatokon nyert pénzekből gazdálkodnak, a működési költségeikre sehol sem tudnak támogatást szerezni.

Balázs László Kristóf, Félix Péter: Mi mennyi?

Az EU-kampány költségei


Az uniós csatlakozásról döntő népszavazáson a választók mindössze 38 százaléka voksolt a csatlakozásra: az uniós csatlakozási voksolások történetében még nem fordult elő, hogy ilyen kevés „igen” szavazattal csatlakozna egy tagjelölt ország (l. az 1. táblázat). Medgyessy Péter miniszterelnök a szavazóurna előtt még azt jelentette ki, hogy akkor tartaná sikeresnek a szavazást, ha sokan mennének el véleményt nyilvánítani.

Balázs László Kristóf: Nem hasad tovább?

Paks, és ami utána van


Kötegelés

A reaktor üzeme során az urán-dioxid pasztillákban lévő urán hasadása termeli az energiát. A 7,6 mm átmérőjű pasztillák úgy készülnek, hogy urán-dioxid port magas hőmérsékleten és nagy nyomáson henger alakúra sajtolnak, keramikus szerkezetű anyagot hozva ezzel létre. Mintegy 250 darabot helyeznek egymásra a két és fél méteres cirkóniumcsőben: ezek alkotják a fűtőelemet. 126 db fűtőelem méhkaptárszerű elrendezése adja az ún.


Balázs László Kristóf, Mink András: „A sah okos ember volt...”

Interjú Szatmáry Zoltán atomfizikussal

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon