Skip to main content

Berkovits Balázs – Jónás Marianna

Berkovits Balázs – Jónás Marianna: Azért nem csak a szél... – Fliegauf Bence filmjéről

Most, hogy nemrég a magyar filmkritikusok díját is megkapta Fliegauf Bence a romagyilkosságokról szóló filmje, amelyet – miután elhódította a berlini Ezüst Medvét – Magyarország Oscar-díjra is jelölt, érdemes vele kritikailag is számot vetnünk, minthogy mindezidáig kritikai tárgyalásban szinte egyáltalán nem részesült. Jellemző a film magyar recepciójára, hogy az kizárólag politikai táborok mentén alakult, a rasszisták vagy önmagukat „jobboldaliként” azonosítók nem szerették, az antirasszisták pedig szerették a filmet.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon