Skip to main content

Betlen János

Betlen János: „Várjunk kevesebbet!”


Nem tudom, nem várunk-e túl sokat a kormánytól. Hívei azt remélik tőle, hogy előállítsa a rég áhított általános jólétet és igazságosságot, ellenfelei bizonyosak benne, hogy megállítja a pozitív folyamatokat, és veszedelmes fejleményeket idéz elő. A Beszélő azonban elsősorban nem is a kormánytól vár sokat, hanem tőlem. Legnagyobb sajnálatomra nem vagyok képes a kormány teljesítményét áttekinteni, azt sem tudom, hogyan fogjak hozzá.

Betlen János: „Fejembe vettem, hogy jogtalan az egész”

Betlen János interjúja
1993. március


Ha nem visznek el, akkor mit kellett volna neked csinálni március 15-én?


Demszky szólt, hogy készüljek egy kis beszédre a szobornál. Hogy miért a szobornál, és miért pont én, arról fogalmam sincs. Ezt valahogy soha nem volt időnk megbeszélni utólag. De hát tudom, hogy nemcsak én készültem, pontosabban nemcsak nekem szólt, hanem többeknek. Gondolom, ő maga is akart beszélni. És talán a Gadó. De az tény, hogy a végén a Petőfi-szobornál helyettem a Kis Jancsi beszélt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon