Skip to main content

Budai Ágnes

Budai Ágnes: Sikerélményt szerezni

Beszélgetés Rab Andrással, a Kincsesház Magániskola igazgatójával


Az iskola a Hármashatár-hegy oldalában, az erdő alján, meredek lejtő tetején bérelt családi házban működik. A látogatót itt nem a megszokott iskolakép fogadja. Nincs csengő, nincs hagyományos értelemben vett tanári szoba, s a tanteremül szolgáló szobák között sincsenek merev határok. Tanárok és gyerekek együtt készülődnek az előttük álló napra. Ezt a hangulatot sugallja a ház falán lévő felirat is: Carpe diem! – Ragadd meg a napot! A Kincsesház esetében ez azt is jelenti: Ne hagyd elveszni a gyerekben rejlő lehetőségeket, segítsd kibontakoztatni a képességeit!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon