Skip to main content

Csáky Marianne

Csáky Marianne: Mindkét nem érzékenységével

Költői kérdés


„Tehetek én
róla, hogy érdekel a test
és hogy a hús
úgy érzi szépségeteket,
mint a halál
vagy az istenek közelét?”
(Szabó Lőrinc:





Szeretők)

Költői kérdésre egy legkevésbé sem költői válasz: a látszat ellenére engem a test önmagában egyáltalán nem érdekel, vagyis elsősorban nem a test érdekel. Arról nem is beszélve, hogy a testről nekem egészen biztosan nem a szépség és az istenek jutnának eszembe.


Csáky Marianne: Egy bíbor…


Egy bíbor éjszakára
vigyél át
a seholsincs világba.
Hol a nagymama kése,
hogy fölhasítsam
fejünk tetején
a koponyánkat,
hogy hátrahagyva
mázsás súlyú bőrünket
kicsusszanjunk
a seholsincs világba
a bíbor éjszakába?
Hol a nagymama ollója,
hogy körülvágjam
összefonódó testünket,
mint gyerekkoromban
a kifestőkönyvben
a papírfigurákat,
hogy csak egy éjszakára
ne gondolj senki másra
a seholsincs világban?
Jaj folyik a véred!
Hol a nagymama kötszeres
ládája,
hogy bekötözzem sebeidet,
megcsonkított

























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon