„A mai világban a nemzetközi pénzpiac vezényli, hogy mi történik egy-egy iparágban, országban, háztartásban” – írja Almási Miklós nagy sikerű könyvében.[1] Hasonlóan fogalmaz az ismert közgazdász, Lányi Kamilla is: „a pénzvilág és annak inkább szerencsejátékra, mint gazdasági tevékenységre emlékeztető szuperstruktúrája vette át az uralmat az üzleti élet fölött.”[2] D. C.
Terminológiai zűrzavar
A Magyarországon érvényben lévő nyugdíjfinanszírozási rendszer az úgynevezett felosztó-kirovó elv alapján működik. A felosztó-kirovó rendszerekben a gazdaságilag éppen aktív munkavállalók befizetéseiből fedezik a mindenkori nyugdíjakat. A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évre várható adataiból kiderül például, hogy a kiadásokat 94,2 százalékban (484,3 milliárd Ft) járulékbevételekből, 1,9 százalékban (9,7 milliárd Ft) kamatokból és tőketörlesztésekből, 3,9 százalékban pedig egyéb bevételekből fedezték.
A jegybanki függetlenség jogi infrastruktúrája Magyarországon
Írásomban a jegybank függetlenségének közgazdasági értelmét és funkcióit kívánom áttekinteni. Egy efféle elemzés (egyebek között) azért időszerű, mert az új alkotmánykoncepció, amint ezt később majd részletesen bemutatom, a fennálló helyzethez képest radikális változtatásokat javasol ezen a területen.
Magyarországon a jegybank és a jegybankelnök jogállását és funkcióit a Magyar Nemzeti Bankról szóló, azóta többször módosított 1991. évi LX. törvény (jegybanktörvény) rögzíti.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 33 hét
9 év 7 hét
9 év 10 hét
9 év 10 hét
9 év 12 hét
9 év 12 hét
9 év 12 hét
9 év 14 hét
9 év 15 hét
9 év 15 hét