Skip to main content

Dénes Balázs

Dénes Balázs: Az élvezet tiltása és a tiltás élvezete


A hazai közbeszédben 2002 őszén és idén tavasszal egyaránt téma volt a drogprobléma egésze, illetve azon belül az, hogy milyen érvek és ellenérvek szólnak a kábítószer-fogyasztás büntethetősége mellett és melyek ellene. A tavaly őszi figyelem oka az volt, hogy a kormány többhetes várakozást követően, az októberi önkormányzati választások után végre beterjesztette a drogjogszabályok enyhítéséről szóló, a Btk.-t módosító törvényjavaslatot. A módosításokat tavaly december 23-án fogadta el a parlament, és az új szabályok 2003. március 1-jétől léptek hatályba.

Dénes Balázs: Drog és jog

Az Alkotmánybíróság döntéséről

Az Alkotmánybíróság 2004. december 13-án hirdette ki elhíresült drogügyi határozatát, mely a büntető törvénykönyv kábítószerrel való visszaélést szabályozó szakaszainak egy részét alkotmányellenesnek minősítette. A döntés több okból is vitathatatlanul felkavarta a drogügyi állóvizet: nem túlzás azt állítani, hogy a határozat igen fontos állomás a hazai drogjogi szabályozás s a magyar alkotmánybíróság története szempontjából is.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon