Skip to main content

Donáth Ferenc

Donáth Ferenc: A tisztiorvosi törvény kapcsán


Születését követően 55 évvel főnixként életre kelt az 1936/IX. törvénycikk, mely a hatósági orvosi szolgálatról rendelkezett. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló törvénytervezet beterjesztői nem hagytak kétséget afelől, hogy miként viszonyulnak a ’36-os törvénycikk hagyományához.

Az eredeti törvény forrásvidéke a Gömbös-éra. Ahhoz, hogy e „szűk szakmai” jellegű tc. keletkezését történelmi vonulatában lássuk, az alábbi tények ismerete szükséges.


Donáth Ferenc, Losonczy Géza, [Kis János]: Donáth Ferenc és Losonczy Géza levele az MDP Központi Vezetőségéhez


A levél története

1956. október 24-én reggel 8 óra 18 perckor a Kossuth rádió az alábbi közleményt olvasta be:

„Az MDP Központi Vezetősége 1956. október 24-én tartott ülésén a Központi Vezetőség tagjai sorába választotta Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Münnich Ferenc, Nagy Imre elvtársakat. Az újjáválasztott Politikai Bizottság tagjai: Apró Antal, Gáspár Sándor, Gerő Ernő, Hegedűs András, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Köböl József, Marosán György, Nagy Imre, Szántó Zoltán.




Donáth Ferenc, Nagy Imre: Donáth Ferenc levele Molnár Miklóshoz / Nagy Imre levele Donáth Ferenchez


Donáth Ferenc levele Molnár Miklóshoz

Kedves Miklós!

A Méray Tibor Nagy Imre élete és halála című könyve alapján összeállított és a Szabad Európa Rádió által tíz részletben sugárzott adások egyike, a június 15-én közölt 9. adás lényegében ezt állította rólam: magamat mentve hamis, Nagy Imrét terhelő vallomást tettem a perben, azt állítván, hogy a Nagy Imre által november 4-én hajnalban beolvasott kormánynyilatkozatot ő fogalmazta, én csak előbb ceruzával majd géppel leírtam. Mindezt az ún.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon