Skip to main content

Donáth László

Donáth László: …arról, mikor kell a kereszténynek a kerék küllői közé vetnie magát


Sipos András dokumentumfilmjét – Igazak – nem sugározta a televízió. Talán egyszer, később, az emlékezés hetei után, a műsoridőt kitöltendő. Spielberg filmjét azonban már közel százötvenezren látták. S bízvást sokan eltűnődtek azon is, mitől lettek az igazak igazakká. Neveltetés, személyes indíttatás, kultúra, vallás – vagy pusztán a pillanat kegyelme, mely némelyeket hasonló szükségszerűséggel ragadt magával, mint másokat a gyilkolás vágya.

Sokan voltak igazak, ha nem is elegen ahhoz, hogy e szörnyűséget meggátolják.


Donáth László: Szakszolgálat békében és háborúban


A magyar tábori lelkészség története, amely alig száz évre nyúlik vissza, azt mutatja, e téren sohasem volt gondtalan a viszony az állam és az egyház között sem a Monarchiában, sem a Horthy-rendszerben. A probléma lényege nem elvi volt; mindig újra abban csúcsosodott ki: ki parancsol a tábori lelkésznek. A presztízsféltés azonban mélyebb hatalmi igényeket fedett el. Hiszen ez a két intézmény a kereszténység államvallássá tétele óta riválisa egymásnak.

Donáth László: „A hit hallásból van”


írja Pál apostol a Rómában élő zsidókeresztény gyülekezetnek, s ezzel arra a kikerülhetetlen és felcserélhetetlen feladatra utal, melyet a tanítványi közösségnek kezdettől fogva mind a mai napig és tovább vállalnia kell: tanítva és gyógyítva tanúskodni a megfeszített Názáreti Jézusról, hogy higgyenek benne. Az egyház soha és semmiért nem mondhat le erről, ez az opus propriuma. Sőt egyház csak ott van, ahol Krisztust hirdetik. A hely, az idő, a mód mind-mind mellékes.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon